2011. május 3., kedd

Veronika kétéves: összefoglaló

Egyről a kettőre

Hol tart most a lány?

Méretek: kb. 92 cm magas, 13 kiló. A 98-as ruhákat kezdi kinőni, főleg pocakban. Ha már ruhák: mint úrilány, naponta nyolcszor átöltözik az evős, kézmosó, sárban fetrengős és pisibalesetek miatt. 24-es lába van, kibújt az első 16 foga.

Evés: a télvégi betegségek alatt nagyon elkanászodott, rászokott a folyamatos kekszevésre. Mostanra sikerült visszaállni a normális napi 4-5 étkezésre. A „ká” (keksz) felszólítás továbbra is többször elhangzik napközben, de igyekszem nem meghallani. Jól eszik, önállóan kanállal, villával, újabban pohárból is, bár ez megnöveli az átöltözések számát. A kedvenc ételek mindig változnak, de a szókincséből láthatjátok, miket talált fontosnak megtanulni. Alvás előtt továbbra is megiszik 1-2 cumisüveg tejet, délben is.

Mozgás: nagy vehemenciával jár és szalad, már szinte felnőttsebességgel. A lépcsőn kapaszkodva fel- és lemegy, sajnos csak jobb lábbal lép. Most tanul ugrálni. A labdát rúgja. Már ki tudja nyitni a bejárati ajtót. Ceruzával ügyetlenül rajzolgat, sajnos a fehér kanapéra is.


Higiénia: a fogmosást intenzíven gyakoroltatom vele, de még továbbra sem képes alaposan megmosni, és nekem nem engedi. Tanítom öblögetni, már tud köpni, de ez is hangulatfüggő. A fürdést szereti, a hajmosást utálja, de könnyebb rávenni, ha előtte együtt megmossuk a gumikacsa haját. A körömvágás csak fizikai erőszakkal lehetséges, úgy is csak egyszerre 2-3 köröm. Ha őt hallgatom, hajlamos vagyok elhinni, hogy a gyerekek körmeiben érzőidegek vannak. A kézmosást lelkesen gyakorolja, főleg, ha gyerekméretű mosdóra bukkan (+1 átöltözés).

Alvás: nehéz fixet mondani. Pár napig jó sokat alszik, utána pár este tízig kukorékol és nem tudjuk legyűrni. Délben továbbra is mindig alszik, hol másfél órát, hol négyet. Sajnos ez az esti lefekvést tolja ki. Reggel 8 előtt viszont sosem hallunk róla. Újabban ébredés után felnyúl a polcra a képeskönyvekért, és még fél órát az ágyban nézegeti őket. Ha beteg, akkor kétszer alszik napközben.

Játékok: szereti a mozgásos játékokat, szívesen tolja a kis babakocsit, szeret focizni, a játszótéren kipróbálja a gyerekek biciklijét, autóját. Mindent utánoz: méri a maci lázát, mossa a kacsa fogát. Lelkesen takarít a partvissal, szivaccsal törölgeti a székeket, a vécékefével suvickolja a vécét. Az összes játéka előkerül időnként, de a sok kis darabból állókhoz még nincs türelme. Illetve, öt percnél tovább csak a könyvek kötik le. A könyvekben az ismert képeket megnevezi, néha rámutatva kéri, mondjam ki valaminek a nevét. Követeli, hogy „szüszüt” (Süsü) nézzünk.

Szobatisztaság: érzi, ha kakilnia kell és szól is, azonban csak a pelenkába hajlandó végezni a dolgát. Képes visszatartani, ha nem megfelelőek a körülmények (pl. nincs rajta épp pelenka). Pedig érti, hogy mit várunk tőle, nézegeti a Bilikönyvet, csak még nem akarja. Utána mondja, hogy dobjuk a kukába a pelenkát, vagy bedobja ő.

Beszéd. Elértünk a kínos területhez. Két hónapja ősrobbanást ígértem, de Veró szókincse még mindig összeírható.

  • Állatok: ló (gyí), kacsa (háppá), kutya (vau), cica, hal (hala), tehén (bú), bárány (bé), kakas (kaka), katica, zsiráf (gijá).
  • Személyek: Mama, Zsuzsi (huzsi), Papa (papú), Dani (dajji), Kati (kaki), Tim (ti), Rada (tata), Bubu, Süsü (szüszü), Dóra.
  • Ételek: torta, sonka (koka), tészta, kusz-kusz (kuku), alma, keksz (ká), pizza (pita), hamm, villa (vijja), kávé, tojás.
  • Tárgyak: óra (ova), sál (ká), szoknya (koka), gomb (gó), csizma (kizma), lépcső, létra (léha), hinta, autó, kréta, kuka, kupak (kuka), kút (kú), toll (tó), hajó (hahó), fa (pá), kapu, virág (gijá)
  • Testrészek: haj (haja), fenék (púpú), hát (háta), cici
  • Egyéb: séta (kéta), baba (bébé), kaki, pápá, hoppá, nem, üres (uva), kék (ezt rosszul használja, neki minden kék)
  • Német szavak: ja, nein, komm, Tschüss (ki), Kita (ovi)
Az elmúlt két hónapban a szókincse megduplázódott, de ezek még mindig magukban álló főnevek, sok gyereknyelvi szó. A mondatokat még csak a „béé pápá” méretű élményekre használja. A szókincsből mindenesetre látható, mi érdekli. A kérdésekre viszont megbízhatóan válaszol: ha "nem", akkor tényleg nem akarja a dolgot, az igent bólogatással jelzi. Tehát még nincs szó dackorszakról. Ennél sokkal többet megért és képes is kifejezni mutogatással.

Soft skills. Amire büszkék vagyunk! Továbbra is nyitott, barátságos, új közegben gátlás nélkül feltalálja magát. Gyerekek közt azonnal megpróbál elvegyülni, legyen szó focizó kisiskolásokról, bliccelő hétgyermekes cigánycsaládról vagy a leendő óvodai csoportjáról. Tudja, mit akar. Szeret közösségben lenni, de egyedül is jól elvan. A játékokért még harcol más gyerekekkel, egész pontosan: az idegen kisgyerek szemét próbálja kinyomni. A szófogadás következetlen. Ha olyat kérünk tőle, amihez van kedve, akkor megteszi, ellenkező esetben nagyon nehéz rávenni valamire. Sok konfliktusunk van belőle, hogy az utcán elszalad előlem, nem hallgat rám. A játszótérről is nagyon nehéz elvonszolni.

Érzelmi fejlődés. Az első évben anyás volt, a második évben egyértelműen Papa a sztár. Én a 80-20 szabályt figyeltem meg: ha így oszlik meg az ideje köztünk, akkor egyformán szeret minket. Ha ez elbillen valamelyik szülő felé, akkor azért rajong. Újabban puszit ad, és kicsit bújósabb. Nagyon érdeklik a „bébik”, a gyerekmegőrzőben simogatja őket. Szereti a rendet. Ha például esik az eső, és a gyerekülését a bicikliről fölvisszük a konditerembe, mindig kétségbeesik.

Koraszülöttség: bár a végső szót ezügyben a Gézengúz Alapítvány fogja kimondani, de én úgy érzem, nagyjából maga mögött hagyta. És én is, mert ha a korát kérdezik, határozottan kétévesnek vallom. És végre nem kezdek habogni, hogy akkor a korrigált vagy valós korát mondjam-e, amiért mindig idiótának gondoltak a játszótéren, aki nem tudja, mennyi idős a gyereke. 


Strandélet 0, 1, 2 évesen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése