A legvidámabb kaszárnya

Tegnap Magyarországon eldöntötték: ismét nyilvántartásba veszik a hadköteles férfiakat. Egy ilyen nap estéjén mi mást is csúsztattunk volna a dvd-lejátszó hasítékába, mint az NVA című filmet. Az NVA a néphadsereg szó német rövidítésének felel meg.

A 2005-ös alkotás az osztalgia hullámain úszva közeleg felénk, ugyanaz rendezte, mint a Sonnenalleet. A téma: újoncok a keletnémet hadseregben, a nyolcvanas évek végén. Vígjáték. A film pontosan azt nyújtotta, amit vártunk: kopaszra nyírt kiskatonák nőt akarnak, ehelyett értelmetlen hadgyakorlatokon vesznek részt. Van, aki a Tulajdonságok nélküli embert tárazza be a másfél éves megpróbáltatásra, mások a maszturbációra gyűjtenek szinonimákat. Kedélyes poénok és durvább megaláztatások váltakoznak, különösebb cselekmény nélkül hömpölyög előre a történet. A film legjobb jelenetei, mikor a tisztek groteszk monológokat adnak elő A tanú szellemében, úgymint éberség, osztályharc, és persze a nemzetközi helyzet is fokozódik. Olyannyira, hogy a film végére aztán leomlik a fal, és a legvidámabb hadsereg is feloszlik.
Magyarországon nem mutatták be, de nem kár érte.
Azoknak, akik alig várják, hogy a sorkötelességet is visszaállítsák.