2011. április 5., kedd

Stuttgart

Kapásból azzal kezdtem a hétvégét, hogy Schönefeld helyett a tegeli reptérre buszoztam ki. Annyi igazság volt a dologban, hogy az oda- és visszaút két különböző reptéren zajlott volna. Még jó, hogy Tempelhofot már bezárták! Minden korrekcióra késő volt, így megnéztem, Tegelről melyik társaság megy Stuttgartba aznap este, határozott léptekkel odasiettem a Lufthansa irodához, és kértem egy jegyet a félóra múlva induló gépre, mint aki világéletében így intézi az ügyeit. Adtak. Sejtettem, hogy a két év gyed alatt elbutultam, de ez az incidens rávilágított, milyen mélységekbe is süllyedtem valójában.

Piknikidő Stuttgartban
A látogatás ezután már végig szuper volt. Zsuzsa és Tomi nagy szeretettel fogadtak, programokra vittek, remek fogásokkal etettek. Közben a nyár is kitört, tűző napon, virágzó fák között nézegettük a környéket. Megnéztük Stuttgart belvárosát, a parkot, a vasútállomást, amit épp most készülnek a park rovására kibővíteni. Sajnos a múzeumra nem jutott idő. Felmásztunk viszont arra a dombra a város határában, amit a második világháború után eltakarított romokból emeltek, a tetején még eredeti oszlopok és féldomborművek lógnak ki. Elvittek Tübingenbe, ez egy hangulatos középkori kisváros, várral, egyetemmel, folyóval, szigettel, nagyon tetszett. Mindeközben napi tizennégy órát beszélgettünk: a német sajtóról, az atomenergiáról, David Bowieról, a mail art-ról, a reinkarnációról, és persze könyvekről, filmekről, utazásokról, a magyar sajtóról és az emigráns lét perspektíváiról. Nagyon jólesett!

A romhegy

Zsuzsák

Tübingen



Rejtélyes objektum Tübingenben: rózsák, jég és lakat
Idehaza közben Veró túlteljesítette a „mutassuk meg apának, milyen nehéz egyedül a gyerekkel” feladatot, mert egy hányós-hasmenéses-lázas kórt kapott be. Sajnos még mindig gyenge. Dani olyan jól boldogult, hogy Veró átpártolt hozzá, engem elég morcosan fogadott, most igyekszem visszaküzdeni magam a kegyeibe.

1 megjegyzés:

  1. Veró jobban lesz, s csak a szépre fogsz emlékezni. Ideje volt ennek a Vero nélküli szabadságnak! S köszi a meghívóidnak.

    VálaszTörlés