Kettőt előre, egyet hátra

Még mindig nincs netünk, talán ma beszerelik! Továbbra is uncsi intéznivalókkal telik az életünk. Minden nap elintézek ötöt-hatot, de a lista csak lassan apad. A lakást is szeretnénk végre otthonossá tenni, ugye még nem laktunk benne. Felszereltük a polcokat a gyerekszobába, de leszakadtak, most új megoldást keresünk. A kocsit feltörték, épp egyidőben az ovis beszoktatással ("anyuka, most elmehet egy órára"). Veró egy hét alatt beszokott az oviba, de a második héten nátha miatt itthon is maradt. Kettőt előre, egyet hátra. Az összes nagyszülő vetésforgóban segít, de így is kivagyunk. Barátokkal még nem értünk rá találkozni, talán hó végére szociálisabbak leszünk. Néhány eredmény: vettünk szőnyeget a gyerekszobába, felkerültek a képek az étkező falára, előkerült Dani nyelvvizsgája és van takarítónőnk.

A jó hír, hogy ennyi nyüzsgésben nem érek rá Berlin után vágyakozni.

Gyermekvasutazunk

Következik: Így tanulom az anyanyelvem.