2011 enyhe konjunktúrával indult, legalábbis az eddigihez képest. Megérkezett a második vacsoravendégünk, Dani egy matematikus kollégája. Dani összeszedte magát, és meghívta bruncholni néhány ösztöndíjas társát. Én eggyel találkoztam, egy vietnami biológuslánnyal, sajnos az olasz hebraistának késett a vonata, addigra Veró viszont teátrálisan elhevert a Café 100-Wasser padlóján, így hazavittem.
Most Dani elutazott Amerikába: először Washingtonban kutat együtt *-gal a ** témában, és talán meglátogatja (húsz éve halott) nagyapám (nemrég elhunyt) legjobb barátjának gyerekét (mondanom sem kell, hogy Dani egyedül velem találkozott az említettek közül). Aztán átszalad San Franciscóba a *** konferenciára, és esetleg összefut a két évvel ezelőtti kanapészörföseinkkel, akik biciklin jöttek nászútra Európába, és nekünk ajándékoztak egy fényképezőgépet.
Ezalatt Berlinbe befutott Csíkos Nagypapa, akit Veronika rögtön felismert. Nagypapa nagyon fogadkozott, hogy nem akar programokat, télen különben sem ül bringára, ehhez képest már körbetekerte Kelet-Berlint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése