2011. június 12., vasárnap

Budapest szumma

Megjöttünk, elnézést a kihagyásért. Budapesti vizitünk eseménydúsra és fárasztóra sikerült, Veró rengeteget volt a nagyszülőkkel, én gyors ritmusban találkoztam a kétszáz közeli baráttal (bocs, akikre nem került sor most). Meglátogattam néhány sosem látott, 90 és 100 év közötti családtagot, akik fantasztikus sztorikat meséltek, és megismerkedtem egy rokonnal, akit ugyanúgy hívnak, mint engem. Szociális életemet a kilépő kollégák búcsúbulija is gazdagította: két ilyen esemény esett a két hétbe, de a távozóknak csak töredékét tudtuk méltón megünnepelni. Volt klassz Arnolfini-fesztivál, megtekintettük Budapest felújított részeit, teszteltünk több éttermet, és kevéske kultúrát is sikerült fogyasztani. A Markó-kiállítás kellemes volt, a Paravarieté c. alternatív színházi előadás szórakoztató, de az új Woody Allen-film vérszegény.

A Róna-gyerekekkel. Emma ölébe próbál ülni. 

Verót először megzavarta a költözés, például szopni akart („cici hamm”), de pár nap alatt belerázódott. A barátok gyerekeivel nagyon jól szórakozott, hazafelé a repülőúton pedig megtalálta az ultimate megoldást: rácsatlakozott egy háromgyerekes családra és melléjük ült le, nekem kevés dolgom volt vele. És találkozott a Dunával: meglátva a Folyót, azonnal belerohant, és a hűvös víz sem vette el a kedvét.
A Gézengúz Alapítvány viszont sajnos megállapította, hogy – számos egyéb érdeme dacára – Verónak egyensúlyzavara van, ettől kicsit túlpörgött. Egy hetet intenzív tornáztatással töltöttünk, vettünk egy Huplét, amit a szokásos nehézségekkel kiszállítottunk, és itthon kell vele gyakorolni a következő vizitig. Pedig már azt hittem, magunk mögött hagytuk ezt a koraszülött-témát…
A látogatás kudarcágazata a közlekedés volt. Ellopták hőn szeretett, 12 éves, ellophatatlannak tartott bringámat. Az autót viszont én törtem össze, mikor egy esős reggelen gyógytornára siettem, személyi sérülés szerencsére nem történt. Berlinben pedig már várt a rendőrség levele, hogy weimari utunkon gyorsan hajtottam. Dani mindeközben lezavarta a bergeni kollégák látogatását, egy budapesti gyorsvizitet, és egy Washington-San José tripet. Most rendezzük sorainkat. 

Az eltávozott (2004-ben, Kalló Iván képe)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése