Gyerekprogramok

Claudia és Madlene sárkányt röptetnek

Lassan-lassan Veró kezd belenőni a legkisebbeknek való gyerekprogramokba. Ezzel párhuzamosan, az autóval eddig elérhetetlen célpontok is becserkészhetők az ébrenléte alatt.

A héten ezeket végeztük:

csak úgy hétköznap délután, ovi után kivittem autóval az állatkertbe. A majomházat céloztuk meg, ez annyira tetszett neki, hogy kétszer is bementünk. 

Timnek ismét születésnapi zsúrja volt. Claudia klasszul megszervezte a hat darab 2-4 éves gyerek részvételével zajló bulit: először sütiztünk, aztán papírsárkányt fabrikáltunk, utána levittük a parkba megfuttatni a sárkányokat, végül pizzaevés. Veró a bőséges óvodai uzsonna után eltüntetett több tortát, majd négy szelet pizzát és egy pár virslit.

Óramutató szerint: Veró, Micha, Max, Tim, Madlene, Elena

Törlesztettük régi adósságunkat, a dahlemi botanikuskertet. Itt éppen papagáj- és kisállatkiállítás zajlott, ez adta az extra motivációt a város túlfelén levő intézményhez. A kiállított madarak sajnos az állatkerthez képest nem jelentettek szenzációt, még ha ezeket magánemberek tenyésztik is. Veró viszont simogathatott óriásnyulat, aztán körbejártuk az őszi napsütésben a szép arborétumot.

Forró tea a termoszból, háttérben az őszi park

      Mivel közel voltunk régi lakhelyünkhöz, tettünk egy nosztalgiatúrát a Hauptstraßén, ahol öt évvel ezelőtt laktunk. A házba bekukucskáltunk, de nem sokat láttunk, aztán beültünk régi törzshelyünkre, a Taormina II.-be. A gyanús név egy nem túl nívós olasz éttermet takar, ami egykori háztömbünk legjobb étkezőhelye, ezzel persze nem mondtunk sokat. A kedvenc pincérünk sajnos nem volt ott, de ezen túl semmi sem változott. Csak mi. Veronika megtisztelve ette a pennét, mi pedig meghatottan nézegettük a schönebergi városházát az ablakból. 

Ti beülnétek ide?