2010. szeptember 7., kedd

Az első 24 óra Berlinben

Szeretném leszögezni, hogy a kiköltözésünk Berlinbe az alábbi folyamatábra szerint zajlott: a Tel-Avivi lakásból (A) hazaköltöztünk egy ideiglenes albérletbe (B). Nyár végén, a lakásfelújítás végeztével a régi lakás garázsából (C) átvittük a holmijainkat az újba (D). A berlini lakásba (E) B-ből indultunk, és a maradék cuccot átvittük D-be, illetve a két nagyszülőpár (F és G) lakásába is küldtünk némi holmit, ami majd utánunk jön a későbbi transzportokkal. Persze mindez nem ment volna Csíkos és Pöttyös Nagyiék segítsége nélkül.

A repülés nagyon-nagyon simán ment. Bár a fejenként 20 kilós poggyász + egy kézitáska szabályt nem tartottuk be, a beszállásnál előttünk elcsíptek egy másik, hasonlóan túlpakolt kismamát és vele veszekedtek, ezalatt mi átcsúsztunk.

A németországi lakásátadás pedig pont úgy zajlott, ahogy az ember egy németországi lakásátadást elképzel. A szerződés aláírva, mérőállások feljegyezve, lakás kitakarítva, teljes leltár a kiskanalakig bezáróan, a falra kirakva a tulaj malawi mobilszáma, mindenesetre. Másnap reggel Dani bement az egyetemre, ahol megkapta az első havi ösztöndíjat, és ezt a cuki kis cetlit arról, hogyan talál el a kasszába.

Mint gyakorlott berlini lakosok tudjuk, hogy hivatalos bejelentkezés nélkül nincs élet, így én elmentem ezt elintézni. Hideg profizmussal: mivel iszonyatos tömeg szokott lenni a városházákon, neten előzetesen időpontot foglaltunk az egyik külvárosi hivatalban. Elbringáztam Lichtenbergbe, ahol azonnal elintézték. Hazafelé vettem papucsot, aztán délután bevásároltam. Este átszaladtunk Vera néniékhez. Vera épp egy gerincműtét előtt áll, de még ebben az állapotban is két perc alatt szerzett nekünk egy mikrót. (Mikor elmondtuk, hogy szeretnénk egyet, kikereste az egyik üzletlánc akciós prospektusában, majd felhívta a legközelebbi üzletet és félretetette. Estére már a lakásban volt a 35 eurós mikrosütő.)

Még megismerkedtem a szomszédasszonnyal, aki nekem ajándékozott egy biciklipumpát, egy másik szomszéd pedig fel is fújta vele a háziaktól kapott biciklit. Rég volt ennyire rendben az életünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése