A hét nagyon intenzív volt. Előkerült és meglátogatott két régi ismerős (külön), az egyik maga Pompéry Judit, a berlini kulturális élet nagyasszonya, aki egy igazi kastélyban lakik és ott szalonokat ad. A következő szalonra meg is hívott minket. Ez volt hétfőn és kedden, szerdán pedig elmentem a Collegium Hungaricumba, ahol a magyar médiatörvényt vesézték a magyar illetékesek és német szakértők. Sok újat nem tudtam meg, de olyan mértékű gyes-szindrómám van, hogy ha az urak a tyúkszemükről értekeznek, az is felderítette volna a szellemi horizontomat.
Csütörtökön Dani elkezdett németórákat venni, tádádám! Én pedig a héten eddig minden nap voltam edzeni a konditeremben, azaz Veró minden nap szocializálódott 1-2 órácskát a német (bolgár, olasz, orosz stb.) kisgyerekek között. Délelőtt, amikor járunk, főleg csecsemők vannak (rendes német gyerek egy éves kortól oviba jár). Veró pantomimmal kérni szokta, tegyék be őket a bébihintába, és ő lelkesen hintáztatja őket. Ma pedig kimenőnk lesz, a terv szerint a korcsolyapályára megyünk. A szezonban először, de mivel mi öt éve ott ismerkedtünk meg, tartozunk ezzel a látogatással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése