Vasárnap szépen sütött a nap, úgyhogy bringára pattantunk és Karlshorstba tekertünk, a német-orosz múzeumba, Erzsike javaslatára. Az egykori tiszti kaszinóban 1945-ben írták alá a német fegyverletételt, azaz itt ért véget a második világháború! A hatalmas kiállítás a háború német-orosz vonatkozásait mutatta be, sok eredeti tárggyal, fotóval, dokumentummal, például ilyen antibolsevista plakátokkal (érdekes, a korabeli náci propaganda az oroszokat nem medveként, hanem farkasként ábrázolta). Nem is értünk a végére. Nem tudtuk előre, de a múzeumnak kellemes kertje volt, így Veronikát nem szembesítettük a háborús borzalmakkal, hanem felváltva kinn legeltettük az őszi napon sárgálló lombok, fényes kipattant gesztenyék és antik tankok között.
Hamar végeztünk, úgyhogy a közeli, keletnémet állatkertbe (Tierpark) is beugrottunk. Itt jópofa, húzható kis fakocsikat lehetett kölcsönözni a fáradó csemetéknek, de a miénket inkább felkötöttük Dani hátára, hátha elalszik. Vesztettünk. Veronika kíváncsian nézegette a látogatókat, néha az állatokat is, nagyon fáradt volt, de nem sírt. A hatalmas területen elnyúló állatkert szezonvége-hangulatot árasztott, a létesítmények fele zárva volt, de azért láttunk rengeteg zsiráfot és elefántot, flamingókat, bölényeket. Az állatkert része a Friedrichsfelde-i barokk kastély, ezt kívülről tudtuk megnézni, nem engedtek be, mert épp véget ért benn a „Madárhang-utánzás a barokk zenében” című koncert. Aztán jó hideg lett és hazatekerünk. Veró az egész napot a szabadban töltötte, a végén már szégyenkeztem, de ő nem emelt panaszt. Sajnos a fényképezőgépet otthon felejtettük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése