Friss művek

Lift, tejesdobozból. Az emeleten a csipesszel lehet rögzíteni.

Új hobbim fokozódik. Mindenféle játékot gyártok a gyereknek és -vel. Nagyon élvezem, egyre újabb dolgokat próbálok ki. A tevékenység közben a tudatomat is átrendezi. Másképp gondolkodom a tárgyakról, a hulladékról és az otthonunkról (kéne egy hobbiszoba, meg nagyon sok hely a kész műveknek!). A dolog túlmutat a háztartási lomokon, már kreatív boltból is beszereztem alapanyagokat. Ezekből készült a bárányka (akit egy könyvből puskáztam, a többi viszont saját invenció).

Bölcső gyógyszeresdobozból, amely ring is

Bari, fonalból

Ismerkedem a szalvétatechnikával. Az első mű még elég béna lett, tényleg csak azért teszem közzé, hogy a fejlődést majd követhessétek.

Doboz a betűknek

A betűk. Sajnos nem jött sok megfejtés. Büszkeségeim egyebek mellett maniküröző rudacskából, ragtapaszból, gyufából, megműtött lufiból, gyertyából, gatyagumiból és fültisztító pálcikából készültek. Immár tudunk mivel felelni az ismerősöknek, akiknek a kétéves gyerekük fejből tudja a Toldit. Veró a betűk kétharmadát felismeri és megnevezi, "Mama betű", "elefánt betű" stb. A nagybetűket máshol is lelkesen üdvözli.

Külön műfaj a közös alkotás. Itt a feladatom ugyanaz, mint a süteményporok gyártóié: megtalálni azt a minimális hozzáadott munkát, amit nem lehet elrontani, és amitől a háziasszony már úgy érzi, hogy az ő műve ez a remek sütemény, bár csak a tojást meg a vizet adta hozzá. Olyan kis lebutított munkaegységeket kitalálni, amit Veró el tud végezni, és utána magáénak érzi a művet. A ragasztgatás (éljen a kollázs!) továbbra is az ász, ragasztunk általam előtte kivágott papírokat, általa összetépkedettet, vagy lepréselt faleveleket.

Őszi táj, tépett papírból

Papírcsipkék, én vágtam, ő ragasztotta fel